12.rész

- Te mindig a bajt keresed? Nem kaptál eleget? Kérsz még? - mondtam.

- Csak nem gondoltad hogy ilyen könnyen feladom? - és elővett egy fekete kaszához hasonló ölőeszköszt. Futott felénk, mire én gyorsan emeltem egy tűzfalat. Megbeszéltük hogy ameddig én előlről támadok ő a háta mögé oson és onnan támadja. Sikerült is a tervünk de ő nem adta fel.

- Hogy hívnak? - kérdeztem.

- Jó ez legyen az utolsó kívánságod! Elmondom. Edgár Bruthin Gárdróv vagyok. A te kivégződ!

Ekkor Olivér felfedte valódi erejét : a kard megteremtője! Kardot készít a semmiből! Meg is sértette Edgárdot.

Haza kísért Olivér és holnapra is tervezett nekem meg neki valami elfoglaltságot. Holnap rá fogok kérdezni a mai nap történtekre. Nyugodtan dőltem be a puha ágyamba!
smile hangulatjel

Nagyon furcsa álmom volt! Láttam egy apát ,aki egy lány csecsemővel van. És ezt kiálltja a néphez: ,,Ő lesz az utódom ő lesz a ti uralkodótok! Ő az amiták örököse!''

A nép ujjongni kezdett. Nagy lakodalmat rendeztek. A kislány ekkor 1 éves lehetett.

Egyik éjjel valaki elvitte a babát, egy kosárba tette, majd egy folyróra helyezte a kosarat, így a kislányt elsodorta a folyó. A király nagyon szomorú volt. A kislányt eközben egy nő találta meg és ő nevelte fel. Most kb. 15 éves lehet mint... Mint én. Hm...nagyon furcsa!

Reggel kikecmeregtem a kényelmes pihe-puha ágyamból, felöltöztem, majd elindultam a suliba. Útközben sokat gondolkoztam Louis-on. Miért lesz folyton tiszta ideg, ha meglátja Olivért? Vagy ha esetleg szóba hozom. Azért az a tegnapi folytogatós jelenete elég röhejes volt! Szegény Olivér meg azt se tudta, hogy most mi van!
grin hangulatjel

- Ma otthon leszel? Vagy megint a te kis Olivéreddel fogsz enyelegni!? - suhant mellém Louis. A frászt hozta rám.

- Ahhj...ne izélj már ennyit! És még nem tudom! - feleltem.

"Fú, de megfolytom egyszer azt a vámpír gyereket!" - hallottam meg.

Most komolyan, Louis hogyhogy nerm veszi észre, hogy hallom minden egyes gondolatát??

Beértem a suliba, ahol mindenki ugyanúgy fogadott, mint eddig. Félnek tőlem. Fú, vajon, hogy néznének rám, ha megtudnák, hogy alakváltó vagyok? Á, inkább nem is gondolok bele.

Zoli még mindig nem adja fel. Mindent bevet azért, hogy végre felfigyeljek rá. Ch..szánalmas!

Ma a többieknek olyan kedvük volt, hogy elkezdtek mindenfélét kiabálni nekem. A végére annyira bedühödtem, hogy ökölbe szorítottam a kezem, ami....ami elkezdett kéken lángolni. Ajjaj! Ès....a szemem is kéken világított, ezt Kriszti mondta a lány wc-ben. Miután megláttam az öklömet kéken lángolni, beszaladtam a lány wc-be. Anna és Kriszti utánam szaladtak.

- Gréta! Mi a franc volt ez az egész?? Kéken léngolt a kezed, a szemed meg kéken világított! - meredt rám Kriszti.

Gyorsan kikell találnom valamit! .... Ahha, már meg is van! Magabiztosan elvigyorodtam.

- Szerintetek bevált? - kérdeztem vigyorogva.

- Hm? - értetlenkedtek.

- Ezt az egészet azért találtam ki, hogy végre leszálljanak rólam!

- Szóval ez....ez olyasmi volt mint a filmekben azok a speckó effektek?

- Ahha, a szemem azért világított, mert kontakt lencse van bennt, ami kéken vilàgít, a kezem...hmm az titok! - vigyorogtam.

A lányok felnéznek rám. Huh, ez sikerült.

Délután Olivérrel elmentünk sétálni, és megmutattam neki azt, amit a suliban csináltam. Az öklöm kéken lángolt, a szemem meg kéken vilàgítottak.

- Wow! Hát ez marha jó!

- Ahha, de nem tudod, hogy miért kéken lángol és miért nem vörösen? - kérdeztem.

- Hát, ha csak a tűz lenne az egyetlen erőd, akkor vörösen lángolna, de mivel te alakváltó vagy és az összes erőt birtokolni fogod, így a tűz lángja kék színű. - magyarázta Olivér.

Ez de jó! Kezdem megszeretni azt, hogy mi vagyok és, hogy vannak képességeim. Jó, azért a gondolatolvasást még mindig nem szeretem annyira, de hát azt is meg kell majd szoknom..talán még valamikor jól is fog jönni ez a képességem!