28.rész
Már az úton begyakoroltam, hogy mit fogok mondani, miért jöttem hozzá el. Már pár sarok választott el a kastélytól és Louis-tól, amikor meghallottam Becky hangját. Nem akartam, hogy meglásson, ezért egy fa mögül hallgatóztam. Még jó hogy este van így nem láthat meg.
- Nem követett senki? - kérdezte egy köpönyeges idegen.
- Senki. Nem is sejtették. - vigyorgott Becky.
- Sikerült beépülnöd?
- A kis alakváltó a barátjának hisz és a legjobb barátjától Louis-tól is elszakítottam. De nem is akárhogy!
- Helyes! Brendon nagyúr boldog lesz.
Úristen!Ezek szerint Becky Brendon kéme? És én a közelembe engedtem? Most még erről nem akarok beszélni senkivel. Legyen ez a mi dolgunk Becky-vel.
El akartam menni, de véletlenül egy gallyra léptem és az egy nagyot reccsent.
- Mi volt ez? - kérdezte az idegen.
Lépéseket hallottam...
Gyorsan le kellett lépnem, ezért a levegő erőmmel felemelkedtem és a tetőre kerültem. Onnan már egyszerűen átugráltam a háztetőkön egyenesen a kastélyhoz.
Megkerestem Louis szobájának az ablakát és bemásztam rajta.
Louis meglepetten és hűvösen kémlelt.
- Mit keresel itt? - kérdezte.
- Csak bocsánatot szeretnék kérni a viselkedésemért. Nem volt szép tőlem. Sajnálom!
- Most igazából fogalmam sincs hogy kamuzol vagy igazat mondasz - mondta.
- Akkor talán ez majd segít! - mondtam majd egy képet mutattam neki az összetevőkről, legalábbis egy még hiányzik de nemsokára az is meglesz.
- Annyira sajnálom! - mondta Louis.
- Akkor...szent a béke? - kérdeztem.
- Naná! - vigyorgott.
Jó látni, hogy megint mosolyog, de... Becky miatt aggódok. Mit fog szólni ha megtudja hogy áruló? Szegény!
--------Otthon--------
Anya éppen sárgarépa főzeléket csinált (fúj!) így szerencsés voltam.
-Szia anya! Kaphatok egy sárgarépát? - kérdeztem mosolyogva.
Anya kérdőn nézett rám.
- Utálod a sárgarépát!
- Dehogy! Nagyon szeretem! - viaskodtam.
Anya úgy nézett rám, mint aki bizonyítékot vár. Felkaptam egy sárgarépát és beleharaptam. Undorodva nyeltem le az első harapást.
- Nagyon finom! - mondtam miközben próbáltam nem kiöklendezni a répát. - el is veszek még eggyet! A szobámban megeszem.
A szobám helyett felmentem a padlásra a többi összetevőhöz.
- Na jó! Mit ír a könyv? Hogy kell csinálni belőle kotyvalékot? - vakartam a fejem.
Azt irta hogy lassú tűzön kell főzni a teve nyelvet és a denevér szárnyat együtt... - itt megálltam.
Szóval még egy tűzhelyet is be kell szereznem... Szuper!
6 órakkor kopogtattak az ajtón. Kinyitottam az ajtót és... Olivért pillantottam meg.
- Szia! Hát te...? - kezdtem.
- Hozz meleg ruhát addig kint várok. - mondta majd megfordult és kiment.
Összepakoltam annak ellenére hogy fogalmam sem volt hogy mit tervez. Ahogy kiléptem az ajtón Olivér felkapott és óriási sebbeséggel futni kezdett.
Egy olyan helyre vitt, ami csodálatos volt. Egy tisztásra. Virág illat terjengett a levegőben és kivolt világítva az a rész ahova vitt.
Ledőltünk a fűre és néztük a csillagos eget. Egyszóval : nagyon romantikus volt.
Már 10 óra volt amikor hazaértem. Nagyon fáradt voltam, így hamar elaludtam. Olyan 2-3 fele különös zajra lettem figyelmes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése