20.rész

- Gréta!! Ki ez a fiú az ágyadban?

Most komolyan, olyan jó én szeretett édesanyám éles hangjára ébredni! Kinyitottam a szemem és...Olivérrel találtam szembe magam. O-ó!!

Anya megfordult, gondolom keresett valamit, de mire visszafordult Olivérnek már nyoma sem volt. Szegény anya meg csak állt ott értetlenűl.
grin hangulatjel

- M...Mi ez? Az előbb még itt feküdt az ágyadban egy fiú!
- Fiú? Anya, nézz körbe! Nincs itt semmilyen fiú! - mosolyodtam el.
- De én láttam! Tisztán láttam, hogy ott feküdt melletted egy fiú!
Sóhajtottam eggyet.
- Figyelj, anya! Ha itt is lett volna egy fiú, képtelenség, hogy egy tized másodperc alatt eltűnik! - érveltem, mire elbizonytalanodott.
- Igazad van! Sajnálom kincsem! - és ezzel ki is ment a szobámból.
Huhh! Ezt megúsztam. Hála Olivér gyorsaságának!
smile hangulatjel

Végre hétvége van! Hosszú volt ez a hét!
Délután Olivér visszajött és elhívott sétálni. Olyan jó érzés volt kéz a kézben sétálni az emberek közt. A vámpír és az alakváltó. Hm... Valójában mi ősellenségek vagyunk, mégis egy pár.
- Na? Anyukád megnyugodott? - mosolygott Olivér.
- Ahha, elég könnyen túltette magát a dolgon!
- Öhm...valójában az a hülyegyerek, aki tegnap nekiszorított téged a falnak, mit akar tőled? - kérdezte.
Igazából már vártam, hogy mikor kérdezi meg.
- Semmit, meg akarja keseríteni az életemet. Csak sajnos nem igazán megy neki! - vigyorogtam önelégűlten.
- Ha megint bántani próbál, csak suttognod kell a nevemet, és már ott is leszek! - kacsintott majs, szorosan átölelt.
Azt hittem, hogy ez a délután csak rólunk fog szólni, de tévedtem. Megjelent egy nemkívánatos személy. A boszorka! Az a bűn ronda boszorkány.
- Komolyan?! - vontam fel a szemöldökömet.
- Brendon nagyúr nagyon nagy jutalmat ajánl a te megölésedért! Nem foglak futni hagyni! - mondta azon a jellegzetes boszorkány hangján.
Ezek szerint, akkor most megint meg kell védenem magamat. Használtam az erőmet, és elég hamar megfutamodott a banya.
- Hé alakváltó! Elég jól használod már az erődet! - lökte meg a vállam Olivér.
- Hát, a sok gyakorlás meghozta a gyümölcsét! - mosolyogtam.
- Gréta?! - kiabálta valaki. Hátrafordultam és egy nagyon csinos, kb. 27 éves nő integetett felém. A fekete hajában vörös csíkok voltak, pont, mint nekem.
- Öhm...ismerjük egymást? - kérdeztem.
- A nagynénéd vagyok! A tűz erejét birtoklom! - felelte.
Hogy mi? A nénikém?
- Hogy hívnak?
- Izabella. Tudtommal neked is van valamilyen erőd.
- Igen, alakváltó vagyok! - feleltem büszkén.
Izabellának hirtelen megváltozott az arckifejezése, már nem volt kedves a mosolya, sőt már egyenesen vicsorgott. Azta. Ekkor megjelent Cleo. "Menekűlj Gréta, ő az ellenséged!!"
- Akkor mégsem a nagynéném? - kérdeztem Cleo-tól.
"De az, csak ő ellenség! Nem tudom, ez hogy lehet!"
Hú ezekszerint megint használnom kell az erőmet. Kezdem megszokni. Hát akkor lássuk ki a jobb, kedves nagynéném! wink hangulatjel