2015. november 25., szerda

26.rész

Ahha, szóval ezért volt ilyen ismerős a hapek. Csak egy baj van! Egyszerűen ki nem állhatom, se őt se a bandát.

- Kösz nem. Nem szoktam idegen embereket becézgetni. - mondtam még mindig hidegen, és direkt nem tettem semmiféle megjegyzést arra, hogy egy bandában frontember.

Segítségkérően anyára néztem...

- Hát...pár hónapja ismerkedtünk meg egy könyvesboltban. És elég jól összemelegedtünk.Veheted úgy is hogy együtt vagyunk! - nézett szerelmesen László szemébe.

HOGY MI?! ÉS ÉN ERRŐL MIÉRT NEM TUDTAM?!

- É...értem. Nekem m...most mennem kell! - montam majd a szobámba rohantam.

Ez a Laci nagyon furcsán méregetett engem egész idő alatt. A szobámban elkezdtem gyakorolgatni a mozdulatokat. Épp egy papírlapot égettem el, amikor...amikor belépett a szobámba Laci. A szemeim villámokat szórtak (most csak képletesen), olyan mérges voltam rá.

- Esetleg kopogni nem kéne ha belépsz egy szobába? - kérdeztem flegmán.

A megjegyzésemre fittyet hányva, beljebb jött. Már egészen közel volt hozzám. Némán meredtünk egymásra pár másodpercig, majd Laci arcára széles vigyor ült ki.

- Vigyázz magadra Grétuka! - s ezzel megfordult és kiment a szobámból. Pár pillanatig meredten álltam egy helyben, majd hátra estem. Pont az ágyamra.

Hogy értette az, hogy vigyázzak magamra? Na neeee.... Mi van ha Lacit Brendon nagyúr küldte? Jajj, szegény anya!

Éjjel képtelen voltam aludni. Folyamatosan Lacin járt az eszem. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag félelmet érzek legbelűl. Félelmet attól, hogy Brendon úgy akar nekem ártani, hogy anyát is belevonja ebbe az ügybe. Minnél hamarabb beszélnem kell Izabellával. Talán ő tud segíteni.

Reggel a suli felé haladva valaki erősen megragadta a vállamat hátulról és szembefordított magával. Már készen voltam támadni, ha esetleg Edgárd vagy éppenséggel a boszi lenne az. Meglepetésemre egyikőjük se volt, hanem .... Laci.

- Rájöttem a mocskos kis titkodra Grétuka! Nem hiába mondtam neked tegnap, hogy vigyázz magadra! - mondta gonosz vigyorral az arcán.

- Egy: ne merjél te engem "Grétukának" hívni! Kettő: miféle titokra?

- Ne játszd a hülyét! Nyílvánvaló, hogy alakváltó vagy!! És mivel elég jó kis erőid vannak, kénytelen leszek megölni téged!

Komolyan, mindenki meg akar ölni?? Laci egy hirtelen mozdulattal a karjai közé zárt. Akárhogy ficánkoltam, nem sikerűlt kiszabadulnom. Az út túloldalán megpillantottam két kigyúrt hapsit. Gondolkodás nélkül elkiáltottam magam.

- Segítség!!! Ez a perverz alak meg akar erőszakolni!!!

Erre a két izomagyú elindult felénk. Gondolom Laci beijedt, mivel eleresztett.

A suliban nem tudom hogyan, de valahogy tudomást szereztek arról, hogy anya és Laci, a híres bandatag, együtt vannak. Mindenki azzal nyaggatott, hogy szerezzek nekik autogrammot.

- Ja, persze, mert a "Vörösfejű Gréta" erre jó, mi? - néztem lesajnálóan Zolira, aki úgyszintén aláírást akart Lacitól.

- Ne húzd fel magad cica! Még kigyullad a hajad! - röhögött. Fuu de felpofoztam volna most, de hála a sok gyakorlásnak, tudtam uralkodni magamon.

- Elmész te a jó büdös francba! - mondtam nyugodtan, majd megfordultam és bementem a terembe.

Már majdnem felrobbantam, mivel egész nap nem szálltak le rólam. Folyton csak ezeket hallottam:

- Grétaaa!! Szerzel nekem autogrammot? Légyszii!

- Grétaa! Aláiratod Lacival a pólómat/sapkámat/a plakátomat?

Termèszetesen mindenkinek nemet mondtam, mer nehogymár amúgy hozzám se szólnak, ha meg igen , akkor beszólogatnak, most meg, hogy Laci anyámmal van együtt egyből Gréta így, Gréta úgy. A francokat! Dehogy fogok én nekik aláírást szerezni, attól, akit ki nem állhatok!

Otthon a lakásban összefutottam Lacival.

- Mi volt az a kis jeleneted ma reggel? - érdeklődött, közben az a rém idegesìtő, levakarhatatlan vigyor ott ült az arcán.

- Mintha nem tudnád... Honnan tudod, hogy mi vagyok?

- Egy aranyos kismadár csiripelte el nekem!

- Akkor kérdezek valami mást! Anyámat tényleg szereted, vagy őt csak az egyik tervedhez használod föl?

- Is-is! - vigyorgott még mindig.

Ó, hogy az a...!! Laci elkezdett közelíteni felém.

Ezúttal nem hagytam magam. Felemeltem a térdem és erősen gyomorszájba rúgtam, mire Laci a földre rogyott. Hah, nem kell nekem ide képesség.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése